Mentés, mentés, mentés

A mentés fontosságát a kezdő felhasználó nem látja be rögtön. A maga kárán fog tanulni.
Miért? Mert nem hiszi el, amit mondanak neki, vagy csak elfelejti alkalmazni a tanultakat, esetleg azért, mert nem veszi észre, hogy éppen helyzet van.


Az a mentés mentés, amikor kiadjuk a mentés parancsot. Rákattintunk a mentés ikonra, vagy a menüből kiválasztjuk és a beállítások után az OK gombot is megnyomjuk.

Az automatikus mentés, nem mentés. A Word, Excel, PowerPoint tud nagyon megtréfálni bennünket.
Úgy látjuk, állandóan ment, hiszen be van állítva az automatikus mentés. Aztán kilépéskor kérdez valamit, amire sokan zsigerből válaszolják, hogy nem. Sokszor nem tudják megmondani, mi volt a kérdés.
Utána jön a csodálkozás, sírás-rívás, hogy elveszett egy félnapi munka.

Mit tehetünk?
Előzzük meg a bajt!

Ha szövegszerkesztés, táblázatkészítés vagy más munka közben időnként mentünk, akkor később kevesebb gondunk lesz.

Honnan tudom, mentettem-e már valamit?
Ha a program címsorában olyat látok, mint pl. Dokumentum1, akkor valószínűleg nem mentettem.
Azért nem mondom, hogy biztos, mert adhatom ezt a fantáziadús nevet is a fájlomnak. Tehát Dokumentum1 van a címsorban.
Nyomjuk meg a mentés ikont, ha már egy kicsit is dolgoztunk. Megadjuk hová, milyen néven kérjük a mentés.
Ezután időközönként kattintsunk rá a mentés gombra. Ha fontos változtatás volt, mindenképpen.
Akkor is, ha csörög a telefon és felvesszük. Bármi megtörténhet telefonálás közben is.

Azt szoktam mondani, inkább eggyel többször mentsünk, mint eggyel kevesebbszer.

Honlapokról

Ezerszer olvasom, hallom, mennyire fontos a jó weblap. Ezt sokan meg is fogadják, és időt, pénzt, fáradságot nem kímélve fejlesztik, fejlesztetik honlapjukat.

Mostanában néhány dolgot kerestem, érdeklődtem többféle termék és szolgáltatás után, és ismét megállapítottam, van még mit tenni.

Rengeteg borzalmas honlapot láttam. Ismét találkoztam olyanokkal, amelyekről nem tudom megállapítani, vajon élő cég áll mögöttük, vagy csak 4-5 éve egyszer elkészítette a valaki az oldalt, és magára hagyta. Az élet legcsekélyebb jelét sem mutatják.

Másik dolog, amit nem értek, hogy minek dicsekszenek olyannal, ami nincs? Itt konkrétan a látogatókra gondolok.

Ha egy honlapot az utóbbi 6 évben összesen 16 ezren néztek meg, azzal talán nem kellene dicsekedni. Nem magánember személyes blogjáról, vagy hobbijáról szóló oldalról beszélek, hanem nagykereskedések oldalairól. Budapesti nagykereskedések. Sikerül olyan titkosan üzemelniük, hogy szinte meg sem találja őket az ember. Kiszámoltam, napi 7-10 látogató? Egy üzleti honlapnál? Nagyon kevés. Még annál is kevesebb.

A vicc az, hogy véletlenül meg nem is lehet rájuk akadni. Az előző napokban a Google keresőjét nyaggattam, és bizony nem jöttek elő ezek a találatok. Hogy akkor mégis mi módon találtam meg? Egyszerű. Legalább a termékeik címkéjén közlik a honlapjuk címét, tehát közvetlenül beírtam a keresőbe.

A teljes honlap szinte képgaléria. Ami nem lenne baj, ha éles és nagy képek lennének. Sajnos ezek egyik kategóriába sem tartoznak. Kicsi képek, nem túl élesen. Árak meg természetesen sehol. Illetve a képen vannak, az árcédulák látszanak, de a képről nem lehet leolvasni. Nem is ez lenne a cél, hogy egy fotóról találjam meg, mi mennyibe kerül, hanem hogy legyen egy árlista. Vagy legalább egy ici-pici kivonat az árlistából. Hát itt bizony nincs ilyen.

Valószínűleg még nem hallották, hogy jobb, ha nagyjából tájékozódik az árakról a reménybeli vevő. Vagy nekik semmi szükségük holmi árak közzétételére, hiszen így is van vevőjük. A vevőik pedig nem érdeklődnek a honlap iránt. Elképzeltem a vevők honlapját:-) Még szörnyűbb lehet a kép.

Mondhatják persze, hogy nem írnak ki árakat, mert ez tulajdonképpen titok, különben a végfelhasználók rájönnének, mi merre hány méter.

Eközben sok nagykereskedés nyit a lakosság felé, és azt mondja, igen, lehet itt vásárolni, nincs mennyiségi minimum, hiszen kis pénz is pénz.

Ismételten megállapítottam, lenne itt még mit tenni, és nem is a hét nyelven beszélő, agyondizájnolt és agyonprogramozott honlapokat hiányoltam. Csak az olyat, ahol a magyar ékezetes betűket nem kérdőjel helyettesíti, ahol magyar magyarul beszélnek a honlapon, ahol van némi információ, nem csak kép. Akár az is, hogy csak kereskedőket, viszonteladókat szolgálunk ki, és ehhez ilyen és ilyen papírt, igazolást kell bemutatni.

Összefoglalva, a vállalkozások egy részének ma is használhatatlan honlapja van, lehet, ezek a cégek meg úgy érzik, hogy a honlap fejlesztésére költött pénz teljesen felesleges volt.

Megjelent az új Office

Nem mondom, hogy hatalmas meglepetésként ért a hír, miszerint kapható az új Ms Office programcsomag, de azért felmentem a Microsoft honlapjára megnézni.

Ha jól látom, akkor megszűnt az a nagy összevisszaság az elnevezések között.

Engem kifejezetten zavart, hogy az előző verzióban szinte minden variációt külön csomagként, külön névvel forgalmaztak. Ha a Word, Excel-en kívül még másik 2 programot is akart valaki használni, nagy esélye volt rá, hogy ezt nem egy csomagban találta meg,  hanem két különfélében, illetve megvehette a majdnem legdrágábbat. Ha meg annyira elvetemült valaki, hogy képes adatbáziskezelőt is használni, akkor készüljön arra, hogy mindig a legdrágább csomaggal kell megelégednie.

Nos, idei kellemes hír, hogy diák/otthoni csomag 3 gépre tehető fel, természetesen semmiféle üzleti célra nem alkalmazható.

A következő csomag kissé szerény, a diákverzióhoz képest csak az Outlook a többlet, de ezt a csomagot munkához lehet használni.

Akinek nem elegendő a Word, Excel, PowerPoint, OneNote, Outlook együttese, annak a Professional verziót ajánlják.

A nagybani vásárlók más csomagok közül választhatnak, de úgy érzem, ez kevéssé érinti az otthon dolgozókat.

Próbáltam megtudni, pontosan mit tartalmaznak a csomagok, itt az Office eszközökre gondolok, erről nem találtam információt. Bevallom, azért órákat nem töltöttem az információra vadászva.

A kérdés az, ha van már régebbi verziójú Office programcsomagja egy vállalkozónak, szüksége van-e az idei verzióra? Átlagos használat mellett semmi szükség rá. Magánvéleményem, hogy az Office 2000 volt a legjobban használható.

A 2003-hoz is sok újat kellett megtanulni, megszokni. Némely dolog kivitelezése bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé vált. Pl. a körlevelet sikerült annyira megvariálni, hogy az ember vért izzadt, mire megértette a kezdő felhasználóval, miért jó ez neki. A régi egy párbeszédablak helyett ugrálni kell ide-oda, ráadásul nem sorrendben, hagyjuk...

Az Excel is erősen önállósodott, vannak dolgok, amiket már szinte magától csinál, az a baj, hogy nekem nem úgy van szükségem rá, és azt nem hagyja.

Az Office 2007 eljövetelével mindent, amit tanultunk eddig, újratanulhattunk. Nekem az a menü nélküli szalag nem jött be. Kattintgatok össze-vissza, és keresem a normális, megszokott formázásokat. Nem kevés időbe telt, mire egyáltalán megtaláltam, hogy hol kell menteni, vagy hol kell a menüt megkeresni. A barátkozást ezzel a verzióval ezen a szinten hagytam abba.

Az Office 2010 még ezen is túltesz, hiszen javulni, "egyszerűsödni" kell:-))))

Szerintem nem ér hátrány senkit, aki marad a megszokott, betanult, régebbi verzióknál.

Ugye azt az apró körülményt nem is említettem, hogy az évek során már át is térhettünk ingyenes irodai programcsomagokra.

Egyet azért meg kell hagyni. Ha a megadott formátumokban akarunk előállítani állományokat, úgymint a Ms Office által használt formátumai, akkor erre legalkalmasabbak a Microsoft Office csomag programjai. Ezek legalább önmagukat felismerik, megnyitják, elmentik, míg ez nem mindig mondható el más programcsomagokról .doc, .xls, .ppt fájlok esetében.